Helytörténeti források beépítése a történelem tananyag keretei közé
Iskolánkban a történelem tanításában jelentős szerepet kap a helytörténeti források és ismeretek beemelése az oktatási tananyagba. A történelem munkaközösség tagjai teljes mértékben azt az elvet vallják, hogy diákjaink számára ezen ismeretek megszerzése nagy jelentőséggel bír. Nincs olyan osztály, amely nem járt volna városunk valamelyik olyan intézményében, amelynek szerepe van Nyíregyháza helytörténeti emlékeinek megőrzésében (Múzeumfalu, Kállay Gyűjtemény, Leváltár).
A helytörténeti ismeretek alkalmazásának 4 fontos hozadéka, haszna van:
- Először is számottevő mértékben hozzájárul a történelmi ismeretek gazdagodásához. Ebben a relációban a helytörténet fogalma kettős értelemben használható: jelzi azt az ismerethalmazt, amely agy adott hely múltját, forrásait tárja fel és nyújt számunkra információkat. Ugyanakkor a történettudomány azon irányzatát nevezi meg, amelyek a történeti események, jelenségek helyi tényezők, források eszközeivel ábrázolja. A fent leírtakból következik, hogy a helytörténet alkalmazhatósága a történelem tananyag elsajátításában csak haszonnal járhat, hiszen a helyi írásos (esetleg képi, tárgyi) források önmagában is használhatók. Egyszerűen csak azzal, hogy az érettségire való felkészülés során azokhoz feladatokat, kérdéseket rendelve a szövegértés segítségével gyakoroltatjuk diákjainkat. Összetettebb módon pedig, ha nagyító alá helyezzük a helyben megtörtént eseményeket, könnyebben értelmezhetővé válhat a gyakran elvont, elméleti általános középiskolai ismeretanyag.
- Másodszor gyakorlati szerepe ma már nem kérdőjelezhető meg a magyar köznevelésben, mivel a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek előírásai szerint a helytörténeti forráskiadványok és feldolgozások segédanyagként szolgálhatnak az iskolai oktatásban. Tanmeneteinkben mindig helyet kaptak a helytörténeti órák, annak ellenére, hogy a tervezés során szem előtt kell tartani a szűk óraszámokat.
- Harmadszor a spontán érdeklődés kielégítése, akár mint motivációs tényező kiválóan használható eszközt ad a pedagógus kezébe. Bármilyen személyes kötődés kiválthat olyan érdeklődést, amely további utánpótlást ad a történelmi tudásszomjúság kielégítésére. Ráadásul az infokommunikációs eszközök elterjedése és felhasználása az oktatás terén jelentősen csökkentette a helytörténeti anyagok szinte provinciális elszigeteltségét. Ebből következően a helytörténeti információk hatóköre jelentősen bővült. Adódik a gondolat, hogy az IKT-eszközök használatával kombinálni a helytörténeti források feldolgozását.
- Negyedszer az érzelmi hatás, vagyis az ember az adott hely múltján és már a történés pillanatában történelemmé váló jelenén keresztül nemcsak a nemzeti fejlődés, hanem a társadalmi mozgás egyetemes áramlatához is kapcsolódhat. Természetesen ez a gondolat nagyon szépen hangzik, de ezt a gyakorlatba átültetni nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen. Ehhez azonban következetes, alulról történő építkezésre van szükség a diákok lelkének megnyerése érdekében.
A globalizációs folyamatok miatt felvetülhet az a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e a helytörténeti ismeretek tanítására? Tanártársaimmal együtt azt vallom, hogy a globalizáció sokrétegűsége miatt az gyakran elég nehezen értelmezhető, s talán ezért gyakran nehezen megélhető támaszt adnak az egyén számára. A gyökereinket azonban nem tudjuk megtagadni, azok velünk és bennünk élnek, így a helyi kötődéseink, megélt helyi értékeink segíthetnek eligazodni világunkban. Az érzelmi kötődés motivációs tényezőként hat. Könnyebben alakulhat ki a helyi közösséghez való tartozás érzése, amely megalapozza a szülőföld, Magyarország és a magyar történelem megbecsülését.
A mindennapok történelem oktatásának terén is jól alkalmazható a helytörténeti ismeretek felhasználása. A hatékony önálló tanulás, ebben az összefüggésben a rendelkezésre álló források felhasználása az ismeretszerzéstől egészen az összefüggések felderítéséig terjedhet. A források megkülönböztetése, elemzése, értékelése, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeinek az elsajátítása fejlesztheti az önálló tanulás képességét. Ugyancsak hasznos lehet a szociális és állampolgári kompetencia erősítése terén, mivel a helyi történelmi értékek megismerése által a diákok történeti és társadalmi látásmódja a kézzel foghatóbb, lakóhelyéhez kötődve jobban fejlődhet. A tanulók nyitottabbá válnak a különböző nézőpontok megismerésére, elfogadására, s egyben saját véleményük gazdagítására is, hiszen a helytörténeti vizsgálódás révén az általános (tankönyvi) tudásanyagot árnyalni tudják.
Mindezek szellemében járt legutóbb a 8. évfolyam „bölcsész” tagozata a helyi Levéltárban, ahol szakember segítségével ismerkedhettünk meg a dualizmus korának Nyíregyháza épületeivel, s tudtunk következtetéseket levonni az életmód változásaira. Nagy segítséget kaptunk abban, hogy össze tudjuk vetni Budapest városfejlődésével. Ezzel tudtuk árnyalni azokat a tankönyvi ismereteket, amelyeket tanórákon sajátítottunk el. Ráadásul jó volt látni, hogy diákjaink teljesen természetesen mozogtak a helytörténeti források között, hiszen lassan már „hazajárnak” a Levéltárba, így tudatosan, „szakmai” biztonsággal alkalmazzák az ott megszerzett információkat.
Takács Zsolt Gusztáv mesterpedagógus, történelemtanár
A kapcsolódó videó elérhető itt (aláfestő zene Császár Zoltán – Tapolcai László: Hitből és homokból című művéből van): https://drive.google.com/file/d/10kQYdgyj5gvu5nkofqK7tLjveycvQl04/view?usp=sharing
