A londoni King’s College felé szárnyalva

Ennek apropóján kifaggatuk őt a felkészülés és a felvételi kulisszatitkairól.

2024 júniusában végeztél. Ez azt jelenti, 11 évet töltöttél a Szent Imre falai között. Ez nagyon sok idő ugyanazon a helyen, ehhez képest most nemcsak Nyíregyházát hagyod el, hanem külföldre mész tanulni. Mennyire ijesztő ez a váltás?

Azt gondolom az ijesztő kifejezés nagyon távol áll ettől a dologtól. Tény, hogy vélhetően egy nagyon kalandos és izgalmas változás lesz az életemben, amit azonban már nagyon várok és furcsa lesz a megszokott közegtől távol élni, de eddig is nagyon szerettem utazni, új embereket és új kultúrákat megismerni.

Hogyan hatott rád ez a 11 év? Melyik szakaszára emlékszel legszívesebben vissza?

Alapvetően három szakaszra osztanám fel az itt eltöltött időszakot. Az alsó tagozatos, az 5-8. osztályos, azaz középső, illetve a 9-12.-es utolsó időszakra. Természtesen minden időszaknak megvolt a maga szépsége, új tanárokat, osztálytársakat és barátokat megismerve. Ezen időszak alatt váltam kisfiúból felnőtt férfivá.

Hogy rémlik, a tanáraid mikor ismerték fel a tehetséged? Kik segítették leginkább kibontakoztatni ezt a tehetséget?

Azt hiszem, hogy egy később érő típusú ember vagyok, illetve érdekelt minden, de különösen a matematika, történelem, irodalom és fizika. Hál’istennek minden tantárgyból támogató tanáraim voltak, mégis négy tanárt emelnék ki, akik közelebb álltak hozzám az iskolában: Tamás Éva, Tormássiné Kapitány Ágotha, Szupkay-Papp Mária és Lajtosné Krajnyák Éva tanárnők. Az ő segítségükkel fejlődtem és teljesedett ki a tudásom.

Volt köztük olyan, aki kifejezetten motivált? Akár csak a képességeid fejlesztésében, akár hogy érdemes lehet külföldön is szerencsét próbálni?

Legfőbb támaszom a külföldi tanulásban, kezdve a nyelvtanulás fontosságával édesanyám volt. Rajta keresztül megismerhettem egy brit tanárt, aki később barátommá vált Andrew Sweatman személyében, aki Éva néni mellett az egész procedúrában, illetve szakmailag támogatott.

Mikor döntötted el, hogy külföldön szeretnél tanulni? Milyen tervezést igényelt mindez? Az iskola tudott neked segíteni ebben?

Egyik nyáron volt lehetőségem egy táborban részt venni Cambridge-ben, este sétáltunk édesanyámmal és akkor mondtam, hogy milyen jó lenne egyszer ebben az országban tanulni. Nagyon sok tervezést és elkötelezettséget igényelt és mind az akkori intézményvezetőtől mind Tamás Éva tanárnőtől – főleg tőle – kaptam nagy támogatást.

Egy ilyen külföldi egyetem nyilván megköveteli a magas szintű nyelvtudást, hogyan emlékszel vissza az angoltanáraidra, angol nyelvtudásodat milyen módon fejlesztetted?

Óriási szerencsém van, hogy édesanyám mögöttem állt kiskoromtól kezdve és ő tanított meg angolul. Egy bizonyos szint elérésétől pedig magam fejlesztettem a tudásomat.

Az osztálytársaid tudtak a külföldi terveidről? Hogy fogadták? Akár az ötletet, akár a sikeres felvételi hírét.

Leginkább a két legközelebb álló barátom volt, akik jobban tudtak terveimről: Szabados Benedek Imre és Zákány Sándor, mindketten osztálytársaim voltak. Családom után egyből telefonon fel is hívtam őket, amikor megkaptam az ajánlatokat a rangos egyetemektől. Magát Benit, testvéremnek is tekintem és szerves része a támogatói körömnek.

A felvételire készülés közben hogy érezted, több energiát kell befektetned, mint másoknak? Volt olyan pillanat, amikor soknak érezted a nyomást? Mit javasolsz ennek a feloldására a hasonló helyzetben lévőknek?

Voltak időszakok akár nyarakon vagy ősszel, amiatt, hogy ott ősszel kezdődik a felvételi procedúra, hogy úgy éreztem többet kell dolgoznom, kifejezetten a 2023-24-es tanév volt megterhelő.

Néha előfordult, hogy éreztem kisebb-nagyobb nyomást magamon, pláne amiatt, hogy nagy bennem a versenyszellem, emiatt voltak is helyzetek, amikor szeretem is a stresszhelyzeteket. Fő megoldást a nyomás kezelésére, melyet Andrew barátom mondott, hogy mindig az előző napi önmagamnál próbáljak jobban teljesíteni és ha ezt megteszem, már valamennyit haladtam a jó irányba. 

Hogyan tudtad összeegyeztetni a szabadidős tevékenységeidet a tanulással? Mivel tudtál lazítani, kikapcsolódni?

Megfelelő tervezéssel össze lehet egyeztetni a dolgokat. Számomra a kosárlabda jelentette a kikapcsolódást és a mindennapi sport, mert nagy a mozgásigényem. A kosárlabda azért is kifejezetten jó, mert olyankor elfejted azt, ami a 4 vonalon kívül addig történt.

Hogyan és mikor tudtad meg a felvételi eredményét? A magyar felvételizőkkel egyidőben?

Azt, hogy ajánlatokat kaptam, azt már 2023. november végén megtudtam, mely feltételhez kötött szokott lenni. Számomra a feltételeket az érettségi eredményeimhez kötötték és tudtam, ha az adott százalék meg lesz az érettségin, automatikusan felvesznek a King’s College-ba.

Látogattál magyar egyetemeket? Miben látod másnak a londoni egyetemi életet?

Nem mentem el egy magyar egyetemi nyílt napra sem, mert tudtam, hogy Angliában szeretném mindenféleképpen folytatni az egyetemi tanulmányaimat.  Úgy gondolom, Londonban a képzés általánosabb és modernebb a magyar egyetemekhez képest.

Miért éppen a King’s College mérnöki képzését választottad? A felvételi eljárásra hogyan készített fel az iskola, a matematika órák?

King’s College-ot egy nagyon gyorsan fejlődő egyetemnek ítéltem meg és nagy potenciált látok benne. A matematika felkészülésben nagyon sokat segített a szaktanárom: Tamás Éva tanárnő, a többi dologban a saját magam módszereivel kellett készülnöm.

Honnan jött számodra ez a lehetőség? Ez mindenki számára nyitott? Ha másnak is van ilyen terve, milyen irányba induljon?

Ma már a külföldi egyetemen való tanulás szerintem mindenki számára nyitott. Véleményem szerint a tárgyi tudása több diáknak meg van hozzá, de a fő alap, ami sok esetben hiányzik, a mély nyelvtudás.

Mit vársz a közösségi élettől? Vannak már ott barátaid, kapcsolataid, akik várnak?

Az egyetemi nyílt napon néhány leendő tankörtársammal már találkoztam, de alapvetően fejest ugrok a mélyvízbe. Bízom abban, hogy hasonló közösségi éltere lelek Londonban, mint amilyet megéltem Nyíregyházán.

Mit üzennél a Szent Imrés diákoknak, akik hasonló pályára készülnek, érettségi előtt állnak?

Mint már korábban mondtam, ezek az álmok nem elérhetetlenek, de ehhez valóban kitartás és szorgalom szükséges. Ahogy szoktam mondani: minden sikerülhet, ha az ember valamit nagyon akar és megtesz mindent a cél érdekében.

Köszönjük, hogy eljöttél, sok sikert kívánunk Isten áldásával a rád váró úton!