„Határtalankodtak” a Szent Imre diákjai
A 7. évfolyam kirándulása a Felvidéken
Egy három napos felejthetetlen kiránduláson vett részt a Szent Imre Katolikus Gimnázium 7. évfolyama. Ezek az élményekkel teli napok a Határtalanul program keretein belül valósulhattak meg.
Június 12-én, az évfolyamunk elindult Szlovákia felé. Az időjárás kedvezett számunkra, napsütésre ébredtünk, egész nap kitartott a szép idő.
Az első nap a borsi Rákóczi és az Andrássy kastélyt látogattuk meg, ahol megismerkedhettünk a múltjukkal és szerepükkel a magyar történelemben. Továbbiakban Nagysáros vára felé vettük az irányt, a várhoz vezető út elég nehéz volt számunkra. A nap végén megérkeztünk az eperjesi szállásunkhoz.
A következő nap volt a legérdekesebb és legeseménydúsabb. Ezen a napon felfedeztük Eperjes nevezetességeit és meglátogattuk a Rákóczi házat, a Szent Miklós templomot. Következőnek Lőcsére indultunk, ahol megtekintettünk a várost és a főtéren a szégyenketrecet is láthattuk. Ebéd után nagy izgalommal és érdeklődéssel indultunk a szepesi várhoz és a dobsinai jégbarlanghoz, ahová csak gyalog az erdőn keresztül tudtunk feljutni. Itt ámulhattunk és gyönyörködhettünk a hatalmas jégdombok és jégcsapok méretével, kinézetével és a létrejöttéhez szükséges idővel. Bátran állíthatom, hogy ez a hely mindenkinek a kedvencévé vált. Ezután visszaindultunk a szállásra, ahol vacsorával fogadtak bennünket. Esti program volt a számháború, a fiúknak a foci és a just dance, amit mindenki nagyon élvezett.
A kirándulásunk záró napján meglátogattuk Kassát és a testvériskolánkat. Magyar múltú városban ellátogattunk ahol, a rodostói Rákóczi ház másolatát tekinthettük meg és a Szent Erzsébet Dómba mentünk el, ami II. Rákóczi Ferenc sírhelye. A templom magasztos és meghitt volt. Utolsó megállónk a testvériskolánk volt, ahol nagy szeretettel és kedveséggel fogadtak minket. A közös ebéd elfogyasztása közben jókat beszélgettünk a kirándulás eseményeiről. Az ebéd után körbevezettek bennünket az iskolában, ahol megmutatták a Petőfi körte fájukat is. Kissé fáradtan, de fantasztikus élményekkel gazdagodva épségben hazaérkeztünk.
A közösen átélt kalandok még jobban összekovácsolták évfolyamunkat.
Tóth Anna 7.a


Felvidéki határtalan kirándulás
A Határtalanul programnak köszönhetően lehetőségünk nyílt Felvidékre látogatni három napra. Ez alatt az idő alatt szerettünk volna kihasználni minden lehetőséget. Két busszal utazott a három osztály. A buszokon nagyon jó volt a hangulat, a fiúkkal énekeltünk, osztályfőnökkel meg jót beszélgettünk.
Pár óra utazás után megérkeztünk Szlovákiába. Először a borsi Rákóczi kastélyhoz látogattunk el. A kastély tele volt szép festményekkel és kiállított tárgyakkal. Azon kívül érdekes kiállítás is volt Rákóczi családjáról és Rákócziról. Megnéztünk egy rövid 3D-s filmet is, erre a célra kialakított speciális teremben. A kastély után újra buszra szálltunk. Tőketerebesre mentünk, ahol megnéztük az Andrássy kastélyt. Itt nagyon különlegesen ment a bemutató. A tanáraink csoportokat kaptak, akik egy tablet segítségével kivetítették az akkori korban élő személyeket. Ők meséltek nekünk az életükről és arról, hogy milyen volt az élet akkoriban. Ezután a nagysárosi várat néztük meg, majd elindultunk Eperjesre elfoglalni a szállásunkat a Zeleny Breh panzióban. A szállónkban egy étkező rész is található volt, ahol reggelit és vacsorát kaptunk. Ahogy odaértünk meleg vacsorával vártak és a szobák tiszták és rendezettek voltak.
Második napunkon elindultunk kora reggel egy eperjesi város néző sétára a főtéren keresztül. Eperjes gyönyörű helyei tárultak elénk, megnéztük pl.: a Rákóczi házat, a Szent Miklós templomot, ahol közösen imádkoztunk és énekeltünk is. A városnézés után újból buszra szálltunk és Lőcsére indultunk városnézésre, majd egy étteremben finom ebédet kaptunk. Ezután egy hosszú buszút várt ránk. Az út alatt még egy hosszú alagúton is átmentünk. Majd megérkeztünk a dobsinai jégbarlangba. A barlangban -4 fok volt míg kint 24. Egy vaslépcsőn mentünk le, ahol egyre hűvösebb lett. Jéghegyekből, jégdombokból és jégcsapokból állt az egész barlang. Vigyázni kellett, hova lépünk nehogy elcsússzunk. Gyönyörű volt az egész hely. Visszaérve a szállásra a tanáraink közös játékra (számháború, focikupa) hívtak minket. Nagyon jól éreztük ebben magunkat. A közös játék után Just Dance-eztünk és karaoke-ztunk.
Harmadik napunkon már össze kellett csomagolni és minden holminkat a buszba kellett tenni így búcsút vettünk a panziónktól. Ezt követően a rodostói házhoz látogattunk el. Szuper kiállítást láthattunk ott Rákóczi korából. Majd elmentünk várost nézni Kassán, megnéztük a Szent Erzsébet dómot, ahová Rákóczit és az anyukáját is eltemették. Majd Szepsibe utaztunk a testvériskolánkba, ahol megmutatták, hogy a tanulók ott hogyan élik minden napjaikat. Megmutatták a könyvtárukat és a tornatermüket is. Ebédet is ott kaptunk, ami nagyon finom volt. Az igazgató nagyon jó fej volt mindenkivel. Az ott tanuló magyar diákok is kedvesen fogadtak minket. Ezután haza indultunk, de ez biztos, hogy egy felejthetetlen kirándulás marad. Köszönjük, hogy részt vehettünk ebben a csodálatos és nagyon élmenyteli kirándulásban.
Kulcsár Eliza 7.A


Kirándulás
Az előző héten lehetőségem volt eljutni Szlovákiába három napra az évfolyamommal. A buszút hosszú volt, de annál élvezetesebb. Jókat beszélgettünk és játszottunk.
Miután megérkeztünk Szlovákiába ellátogattunk a borsi kastélyba, ahol Rákóczi fejedelem született. Itt körüljártuk a kastélyt egy idegenvezetővel és megnéztünk egy 3600 fokos kisfilmet az itteni várakról. Ezután megnéztük az Andrássy kastélyt, ahol szintén kaptunk idegenvezetést a kertben pedig egy interaktív játék kereteiben, – ahol a kertben elhelyezett táblákat kellet leszkennelni – többet megtudtunk az itteni életről. Aztán elmentünk a szállásra, ahol a szobák elfoglalása után játszottunk beszélgettünk és nagy nehezen, végre lefeküdtünk.
A második napon elutaztunk Eperjesre, ahol megnéztük a várost utána pedig elmentünk Lőcsére, ahol ellátogattunk egy kiállításra aztán pedig megnéztük a közeli templomot, ami hatalmas élmény volt. A szepesi vár is nagyon tetszett. Ezek után elindultunk a Dobsinai-jégbarlanghoz. A barlang a hegy tetején volt ezért fel kellett mászni oda, de teljesen megérte, hiszen a barlang gyönyörű földöntúli élmény volt. Ezután visszamentünk a szállásra közben mindenki nagy örömére megálltunk egy boltban, ahol mindenki bevásárolt. A szálláson számháborúztunk aztán mindenki ment aludni kipihenni a fáradalmakat.
A harmadik nap elmentünk Kassára a rodostói ház rekonstrukciójába, ami azt a házat mintázza, ahol Rákóczi fejedelem meghalt. Ezután megnéztük a Szent Erzsébet székesegyházat, ahol szerencsére kaptunk idegenvezetést. Itt megnéztük Rákóczi sirját, ahol a fejedelem mellkasa van eltemetve, anyja mellé.
Aztán ellátogatunk Szepsibe a testvériskolánkhoz, ahol körbevezettek minket, és bemutatták az iskolát. Ezek után pedig elindultunk hazafelé. Összefoglalva hatalmas élmény volt ez a Szlovákiai kirándulás.




Szlovákia
A Szlovákiába való utazás nagyon izgalmas volt, mivel rengeteg élményben volt részünk. A nap elején a Spar parkolójában gyűltünk össze, ahol két busz várt minket.
A megérkezésünk napján meglátogattuk a borsi Rákóczi kastélyt, ahol megismerkedtünk a Rákóczi család életével, és lakóhelyükkel. Rengeteg információt megosztottak velünk, a kastéllyal és a család életével kapcsolatban. A bemutató egy kis filmmel záródott, ahol a birtokot szemléltették. Miután egy kis időt itt megpihentünk, elindultunk a második célunkhoz a tőketerebesi Andrássy kastélyhoz. Bejelentkezésünk után, idegenvezetéssel mutatták végig a kastélyt és az udvart. Rövid videókkal ismertették az udvart, és a kastély különféle helységeit. A bemutató végén megnéztük a sírhelyet, ahová egy rövid gyalogtúra vezetett. A múzeumok után egy túra fogadott minket, ami kicsit nehéz volt, mivel nagyon köves volt az útvonal, illetve rettenetesen csúszott a talaj. A nap végére elfoglaltuk szállásunkat az Eperjesi Zeleny Breh panzióban. Érkezésünk után vacsoráztunk, emlékezeteim szerint csirkemell ragut, köretnek rizst kaptunk. A táplálkozás után pihentünk egy kicsit, és különféle programokat szerveztek a tanárok, amiken részt lehetett venni. A második nap kicsit nehezen indult, ugyanis mindenki sokáig maradt fenn, és így keveset aludtunk. A panzióban reggeliztünk, roppanós virslit, és vajas lekváros kenyeret, amit egy kis forró teával öblítettünk le. Étkezésünk után Eperjesen városnézésre indultunk, megnéztük a templomot, ahol énekeltünk és elimádkoztuk a Miatyánkot. Egy kedves, embercentrikus ifjú hölgy bemutatta a templom részeit, és elmesélt egy történetet a szent hellyel kapcsolatban. Sok idő elment az utazással és a templomnézéssel, ezután Lőcsére mentünk, ahol egy rövid városnézés után elmentünk ebédelni. Kicsit várni kellet az friss ételre, de megérte, mivel nagyon ízletes volt az ennivaló, és szép volt a tálalás. Mivel itt sokat elidőztünk, ezért sietnünk kellet a Dobsinai jégbarlangba, ahová egy könnyű, laza 30 perces túra vezetett fel. Néhány perc várakozás után elindult a jégbarlang bemutatása, ahol láttuk a különféle természeti képződményeket. Nagyon hideg volt, de amikor felértünk a barlangból a finom napsütés melegített minket. Egy rövid séta után, felszálltunk a buszra és visszaérkeztünk a szállásunkra. Kipihentük magunkat, és aztán vacsoráztunk a panzióban. Nagyon finom volt az ennivaló, és nagyon kedvesek voltak a felszolgálók. A harmadik napon, a panzióban reggeliztünk, vajas lekváros kenyeret, és felvágottat. Étkezésünk után, összepakoltuk a holminkat, és vártak minket a nap programjai, na meg a hazaút. A napunk első célja a Rodostói ház volt. Elmondták a fontos információkat, a birtokkal, és a házzal kapcsolatban, azután meg körbevezetettek minket a belső térben. A bemutató után, elmentünk a Szent Erzsébet székesegyházhoz, ami Kassán található. Egy fiatalúr vezetett minket körbe, elmondta a történeteket a templommal kapcsolatban. Gyönyörű szép kellékek és egy hatalmas orgona díszítette az épületet. Lementünk a sírhelyhez, ahol számos érdekes dolgot elmesélt nekünk a fiatalember. Miután egy kis időt itt eltöltöttünk, meglátogattuk a testvériskolánkat. Itt ebédeltünk, finom rizses hús, és zöldségleves volt az ennivaló, és desszertnek kaptunk ínycsiklandó, képviselő fánkot. A kedves igazgatóúr körbevezetett minket az intézményben, megmutatta a különféle termeket. Ezután már semmi más nem várt ránk, csak a hazaút, és az otthon melege. Az út végén mindenki kapott egy 24 cm sonkás, kukoricás pizzát.
Remélem máskor is lesz ilyen utazás, és ugyanilyen érdekfeszítő helyekre fogunk elutazni.
Riskó Gerda 7.a

