Kutatók éjszakája – Csillagászati távcsöves bemutató

A Nyíregyházi Egyetem idén is megszervezte a Kutatók éjszakája elnevezésű rendezvényét, melynek keretében Dr. Tóth István a Szaturnuszról tartott előadást.

A Szaturnusz a Naptól számított hatodik bolygó, a Jupiter után a második legnagyobb planéta a Naprendszerben. A Földről szabad szemmel is látható, távcsővel vizsgálva pedig pompás látványt nyújt. A Naptól számított első négy bolygó kőzet-, a következő négy pedig gázbolygó, tehát a Szaturnusz a második típushoz sorolható.

A Szaturnusz légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, valamint héliumból áll. Belső magja vas-nikkel összetételű, amit fémes hidrogén vesz körül. Ezután egy közbülső réteg következik, amit folyékony hidrogén és folyékony hélium alkot. Végül a külső takarója, légköre jön, mely halvány-sárgás színezetét a benne található ammóniakristályok okozzák. Híres gyűrűrendszerét nagyrészt jégkristály, kisebb mértékben sziklatörmelék és kozmikus por alkotja.

Alkotórészei mérete a porszemtől a kisebb személygépkocsiig terjed. A legelfogadottabb elmélet a Szaturnusz-gyűrűk eredetének magyarázatára az Édouard Roche-féle, ami azt állítja, hogy a gyűrűk valamikor a Szaturnusz egyik holdját alkották, melynek pályamagassága annyira lecsökkent, hogy a bolygó közelében az árapály erők miatt széthullott. A Szaturnusz a Naprendszer leglaposabb bolygója, melynek oka a nagy sebességű forgás. Sűrűsége kisebb a víznél. Legalább 62 holdja ismert, ezek közül a legnagyobb a Titán.

Az tetszett a leginkább a bemutatóban, hogy lehetőségünk adódott megfigyelni távcsővel a Szaturnuszt.

Réthy-Fercsik Olna