Tanulmányi kirándulás:

Tiszalöki Vízerőmű

Szeptember 22-én indultunk Tiszalökre a Patyolat mögül 8 órakor a hetedikesekkel. 9-10 óra felé érkeztünk meg az erőmű mellé. A gát melletti kis töltésnél tízóraiztunk meg, aztán jöhetett a kaland.

Egy idegenvezető vitt körbe minket az erőmű épületén. Mielőtt bementünk volna, kint látni lehetett a jelzéseket, hogy mekkorák voltak a legnagyobb tiszai árvizek. A legnagyobb árvíz 2000-ben volt, de ebben az évben is 22 napot kellett állnia az erőműnek a magasabb vízszint miatt. Ezután bejutottunk az épületbe, ahol három turbina látványa fogadott minket:

Itt megtudtunk néhány érdekességet magáról az erőműről, például hogy az erőművet 1959-ben helyezték üzembe, így tehát több mint 50 éve működik már. A Tiszalöki Vízerőmű optimális hatásfoka 93% körül mozog, miközben a turbinalapátok 75-ször fordulnak egy perc alatt és a víz esése 4,5 méter.

Ezt követően lementünk a gáthoz. Megtudtuk, hogy a vízszint magassága az Adriai-tenger középszintjéhez képest 94,5 méter (+-10 cm). Az idegenvezető elmondta, hogy egy szerkezettel a Tiszát manuálisan is tisztítják a lerakódott törmelékektől.


Eljutottunk a transzformátorokhoz is, ahol 132, 35 vagy 22kV-ra transzformálják az üzemi feszültséget a leendő fogyasztó igényének vagy a szállítási távolságnak a függvényében. Miután az erőmű nagy részét körbejártuk, szétvált a csapat. A fizika tagozatosokat és egy-két érdeklődőbb hetedikest bevitték a vezérlőterembe. Itt 3 dolgozóval találkoztunk, az egyikkel pedig szóba is elegyedtünk. Elmondta, hogy az erőmű a magyarországi energiafelhasználás körülbelül 0,3%-át állítja elő. Az idegenvezető és a dolgozók beszámolója szerint az erőmű nyereséges, de amikor árvíz vagy egyéb probléma miatt leáll a termelés, akkor ők is a villamos energia-behozatalára szorulnak. Sajnos arra a kérdésre, hogy milyen fizetéssel dolgoznak itt az emberek nem kaphattunk választ. Miután kifogytunk a kérdésekből, az általunk megszólított, segítőkész munkás hátravitt minket a műszerekhez is:

http://site5/image/2016-17/gimi/tiszalok/kep1.jpg

Sajnos a gát hídjára nem tudtunk felmenni, mert éppen darázsirtás volt, de az egész nap így is egy felejthetetlen élmény marad számunkra.

Baráth Gergely, 11. évfolyam;

 

vissza