Katolikus gyermekkép


„A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs törvényei szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne. „ /dr. Marczell Mihály/


Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermeki nyitottság veleszületett képesség. A kisgyerek még félelmektől, előítéletektől mentes, fogékony, minden iránt érdeklődő. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy ezt a belső nyitottságot minél tovább ébren tartsuk, élményekkel, tapasztalatokkal, egyre bővülő és mélyülő információkkal továbbfejlesszük. Ez az alapja mindazon értékeknek, melyek a közösségi lét elengedhetetlen velejárói.


Az alábbi faladatok módjának, mikéntjének megfogalmazásából rajzolódjon ki a katolikus gyermekkép:

Keresztény szemlélet hassa át az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit.


Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: